A tüdőrák típusának és súlyosságának meghatározása után kerül sor a leghatékonyabb terápia alkalmazására. A hörgőtükrözés (bronchoszkópia) során egy kamerával ellátott vékony csövet vezetnek le a légcsövön keresztül a hörgőkbe, így közvetlenül láthatóvá válnak a légutak és az egyes elváltozások. A tükrözés során lehetőség van a biopsziára is. A tüdőrák típusai és stádiumai A daganat növekedése és terjedésmódja alapján két fő típus különböztethető meg. Nem kissejtes tüdőrák A tüdőrák leggyakoribb fajtája, az esetek kb. 80-85%-át alkotja, lassabb növekedés és nagyobb terápiás válaszkészség jellemzi. A szövettani elváltozások alapján három altípusba sorolható: laphámrák (squamosus sejtes karcinoma), a főhörgők hámjából indul ki, a nem kissejtes tüdőrák 20-30%-át teszi ki. A belső légutakat bevonó laphámsejtekből ered, általában a tüdő központi részében, a hörgők közelében alakul ki. Gyakran a dohányzás előzményeire vezethető vissza. mirigyhámrák (adenokarcioma), a nem dohányzók esetében is a leggyakrabban előforduló nem kissejtes tüdőrák.
Mások hosszan, mélyet szívnak, megint mások pedig éppen hogy beleszippantanak. Vannak olyanok, akik szinte sprintben slukkolnak és vannak, akik megfontoltan, elmerengve. Ezek a szokások mind befolyásolják, hogy egy szál cigarettából ugyanannál a dohányosnál mennyi mérgező anyag kerül a szervezetbe. - Segítünk a leszokásban Abbahagytam a köpet dohányzását. A tüdő állapota - Biopszia és köpetvizsgálat A feliraton szereplő nikotin, kátrány és szén-monoxid tartalom csak egy műszerrel történő elszívás alapján mért adat, nem állapítható meg belőle, hogy ténylegesen mennyi kátrányt, nikotint és szén-monoxidot juttat a dohányos tüdejébe. A könnyebbnek hitt, light-nak nevezett cigarettákban ammónia segíti a nikotin felszívódását. Ezért, bár alacsonyabb a nikotin tartalom, az mégis könnyebben kerül a testbe.
Ezért nagyon fontos, hogy ha állandósult köhögéssel, vagy egyéb légúti problémával találjuk szembe magunkat, minél előbb forduljunk orvoshoz. A háziorvos a panaszok megvizsgálását követően beutalót ad a területileg illetékes tüdőgondozóba – ezek Budapesten kerületenként, míg vidéken kisebb földrajzi egységenként helyezkednek el -, ahol mellkasröntgen felvétel készül. Ha a felvétel alapján felmerül a tüdőrák gyanúja, akkor a beteget két héten belül CT-vizsgálatra küldik, hogy a megbetegedésről pontosabb diagnózis születhessen. Ennek birtokában küldik tüdőgondozók a beteget kivizsgálásra a pulmonológiai osztályokra. A CT eredményét látva a szakemberek döntése alapján kerül sor a szövettani vizsgálathoz szükséges mintavételre – ez endoszkópos beavatkozást jelent vagy CT, illetve röntgen alatti biopsziát -, amely a szövettan birtokában pontosabb információt ad a szakembereknek a további kezelési lehetőségekről. A diagnosztizált tüdőráknak 4 stádiuma van, amelyet a daganat nagysága, a nyirokcsomók érintettsége és az áttétek jelenléte alapján határoznak meg.