Luca Luca Kity Koty Dalszöveg

• Luca luca kity koty dalszöveg 12
• Luca luca kity koty dalszöveg 5
• Luca luca kity koty dalszöveg 1
• 160 grammos diéta terhesség alatt

December 13. Luca, Lúcia ünnepe. Szicíliai származású lány volt, fiatalon halt meg. A vakok és a szemfájósok tartották védőszentjüknek. A néphagyomány szerint Lúcia-Luca kettős természetű. A szent mellett sokkal határozottabb alakot öltött a rettegett, leprafehér, banyaszerű Luca. A vele kapcsolatos hiedelmeknek, népszokásoknak gazdag tára van: Lucakalendárium: amely a Luca napjától karácsonyig terjedő 12 nap időjárásából próbált következtetni a jövő évre. (1 hónap=1 nap) Luca széke: 13 féle fából Luca napjától karácsonyig készítették, melyből a karácsonyi misén a "Lucákat" lehet felismerni, hogy le lehessen számolni velük a jövő évre. Luca búza: A Luca napon elvetett búza karácsony esti állapotából lehet következtetni a következő évi termésre, a család és jószág egészségére (ha kilátszik a búza közül a gyertya, kevés - ha nem látszik, bőséges termés lesz) Luca napi köszöntés: kotyolás Luca, Luca, kity-koty, kity-koty, Gelegenye kettő, három. Száraz körtét várom! Ha nem adnak hurkát, Elviszem a Julcsát!

Én ezt ismerem, a fiamék középsőben lucáztak a másik csoportnak: Luca-Luca, kitty-kotty, kitty-kotty Galagonya kettő, három. Szárazkörtét várom. Ha nem adnak szalonnát, Levágom a gerendát. Ha nem adnak hurkát, Elviszem a Julcsát. Szabad-e Lucázni???? (lucázók kérdik) Válasz: Neeeem! Akkor nőjjön be a tyúkotok feneke!!!! Szabad-e lucázni??? Válasz: Igeeen! Amúyg egy csomó minden van fent a neten (Luca napi hagyonányok, hiedelmek, népszokások stb. ), nem tudom, miért nem találtál:

A szemek "szintjét" alá helyezett kövekkel emelték meg, a vizet pedig folyamatosan kellett pótolni, hogy ellepje a szemeket. Ha azok nagyra, magasra hajtottak ki, bő termést várhattak a következő évre. A hajtatásból aztán megjövendölték, hogy az elkövetkezendő év egyes hónapjaiban mennyi csapadékra számíthatnak a földeken, milyen időjárás várható. Fotó: Wikimedia Commons Luca naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Úgy vélték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Így készült Luca széke Luca boszorkányos jellegéhez kapcsolódik az ötszög alakú Luca széke készítése is, melyet ezen a napon kezdtek faragni. Készítéséhez kilencféle fát (kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát) használtak, s annak karácsonyig el kellett készülnie. Mivel Luca széke lassan készült, minden nap csak egy műveletet lehetett rajta elvégezni. Ebből ered a mondás: "Lassan készül, mint a Luca széke".

"Luca, Luca, kitty, kotty! / Sáp, sáp, rud, rud, kukorikú! " A néphit úgy tartotta, hogy Luca napja a boszorkányok napja, ezért a nők számára tiltott volt bizonyos munkák végzése, és ezen a napon kezdtek hozzá a Luca széke készítéséhez is. A magyar néphit kétféle Lucát ismert, a jóságost és a boszorkányosat. Ezen a napon kezdték csinálni a boszorkány felismerését biztosító eszközöket, amelyek rendszerint karácsony éjszakáján fejeződtek be. A Luca szék elkészítése is ekkor kezdődött, amit végül karácsony előestéjére fejeztek be, s aki a templomban az éjféli misén ráállt, az megláthatta, ki a boszorkány. A lányok szívesen jósoltak Lucakor, vajon ki lesz a jövendőbelijük. Jósolhattak még Katalinkor és Borbála napján is. A Luca napi népszokások arra vezethetők vissza, hogy a Krisztus után 304-ben vértanúhalált halt szicíliai szűz, Szent Lucia – a vakok, szemfájósok, utcanők és menyasszonyok védőszentje lett – vallásos tisztelete helyett a magyar néphagyományban (a magyarokon kívül horvátok, szlovének, szlovákok, osztrákok is) december 13-hoz inkább a "démonikus" Lucát részesítjük előnyben.

A szék készítője magával vitte azt december 24-én az éjféli misére. A hiedelem szerint ekkor a székre ülve megláthatta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok. Miután a szék készítője a boszorkákat felismerte, gyorsan szaladnia kellett, s maga mögé mákot szórva biztosítania, hogy leleplezett üldözője ne érje utol. Az otthon már biztonságot nyújtott, de Luca székét mindenképpen el kellett égetni. Kotyolás, heverés A lucázás vagy kotyolás a fiúgyermekek házról házra járó, termékenységvarázsló szokása volt. Többnyire hajnalban, kisebb csoportokban mentek, és a házba betérve engedélyt kértek. Ha megkapták, akkor ráültek egy tuskóra vagy szalmára és elkezdték az éneküket: "Luca-Luca kitty-kotty, tojjanak a tiktyok, luggyok! " Ezt követően termékenységvarázsló és jókívánságot tartalmazó szövegekkel mondtak. Az ének és mondóka után szétszórták a konyhában a szalmát, majd aszalt gyümölcsöt, almát, diót kaptak adott ajándékba. A szalmát a gazdasszony a tyúkok alá tette, hogy jobban tojjanak.

Az ország egyes területein a Luca napi heverésnek volt "divatja". A fiúk éneke így szólt: "Acélt hoztam kenteknek, cin legyen táljuk, vas legyen fazekjuk, ólom legyen kanaljuk! " Ezután leheveredtek a földre és megszólat a rigmus: "Így heverjenek a tyúkok! " A lucázóknak azért is örültek, mert a hiedelem szerint, ha fiúgyermek érkezett elsőnek a házhoz, szerencse lett a tyúkok körül, ha azonban nő jött volna, a tyúkok nem tojnak és nem kotlanak. Luca napján ne feledkezzünk meg ilyen nevű ismerőseinkről sem. Boldog névnapot kívánunk minden Lucának!

Ehhez a Lucához egy csúnya és öreg boszorkány képzete kapcsolódik, aki elől eldugták a háztartás összes seprűjét ezen a napon, nehogy lába alá kapja és elröpüljön rajta. A Luca-kultusz magyarországi fénykorát Mária Terézia idején érte el. [Luca, Luca, kitty, kotty! …] Luca, Luca, kitty, kotty! Sáp, sáp, rud, rud, kukorikú! Annyi csirkéjük legyen, Mint égen a csillag! Annyi pénzük, buzájuk legyen, Mint földön a fűszál! Akkora kolbászuk legyen, Mint az országutja! Akkora szalonnájuk legyen, Mint az utcakapu! A doktor, patika éhen haljon, A barmuk zsirtúl megfulladjon! A gazdaasszony sose lustálkodjon! Luca, Luca, kitty, kotty, Kukurikú! Luca napja a nők számára úgynevezett dologtiltó nap volt – tilos volt dolgozni, tüzet gyújtani, kenyeret sütni és varrni -, mert ilyenkor mindenhol boszorkányok leselkedtek, és büntetésből Luca bevarrta a tyúkok "tojókáját". Nem volt szabad fonni, szőni sem, mert úgy tartották, Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja és kócot tesz a vétséget elkövető eszének helyére.

A lucázás, más néven kotyolás ismert népszokás. Luca-nap hajnalán a fiúk útra keltek, kezükben némi szalmával vagy kis fadarabokkal. Ismerősük házához érve vagy ráültek, vagy rátérdeltek a szalmára, és egy "kotyolós" mondókát adtak elő. A kotyolásért – amelynek célja az volt, hogy a tyúkok a következő évben jól tojjanak -, a háziasszonytól egy kis ajándékot kaptak (pl. gyümölcsöt). Vidéken még ma is járják a gyerekek a házakat, és "Luca-Luca kity-koty" kezdetű köszöntővel kívánnak jót a ház népének. Dömötör Tekla Magyar népszokások című kötetében így ír a Luca-napról: "Általánosan elterjedt volt az a varázslás is, amelynek célja a boszorkányok távoltartása, illetve meglátása volt. Mindkettő Luca napján kezdődött, és a karácsonyi éjféli miséig tartott. Az előbbi célra a Luca napján a kémény alatt megkötött nyírfaseprő volt a jó, amellyel a tizenketted alatt sepregetni kellett, hogy a boszorkány ne juthasson a házba. A boszorkánylátásra a közismert Luca-széke szolgált. " Luca nap estéjén és éjszakáján nemcsak tréfálkozni lehetett, de még a lopkodás is megengedett volt.

Luca napja van, melyhez számos, ma már többnyire csak az emlékekben élő népi hagyomány kapcsolódik. Régen ezen a napon a hölgyek nem végezhettek semmilyen munkát, a házi és ház körüli teendőket is beleértve, mert megbűnhődhettek. Tilos volt a mosás, vasalás, főzés, kenyérsütés, takarítás, no és a varrás! Varrni azért nem volt szabad, nehogy bevarrja a gazdasszony a tyúkok lyukát, ugyanis nem tojtak volna a következő évben. Nagyon jól tette a ház asszonya, ha sokat pihengetett, főleg üldögélt Lucakor, mert akkor várhatóan jó kotlósak lesznek a tyúkjai az elkövetkezendő évben. Ahogy mondták: jól üli a keltetni alá tett tojásokat, jó tyúkanyó lesz. Néhány településen egy kis konyhai sürgést azért megengedtek maguknak a hölgyek. Szokás volt ilyenkor a Luca napi molnárkalács sütése, és az üldögélésen kívül elkészítették a szentestére szánt ostyát is, ami víz és liszt keveréke. Fotó: MTI Időjárásjóslás búzával, kukoricával Sok helyütt Luca napon hajtattak búzát, kukoricát. Ezt laposabb kis tálkába szórták, meleg, világos helyre tették, és karácsonyig öntözgették.

Luca, Luca kity-koty, kity-koty. Száras körtét várom! Majd meglátom: mit adtok? Amit adtok, elveszem: Van tarisznyám, elviszem. Luca. Luca kitty- kotty. kitty-kotty, galagonya kettő, három, száraz körtét várom! Ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát. elviszem a Julcsát. Kitty-kotty, majd hajnal lesz, majd megvirrad. Galagonya három, bíró nyakán járom. Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tyúkok. Forrás: A tél csengői csengenek