Kodály Zoltán Háry János Rajzfilm
A tévéfilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a Magyar Televízió forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés történelmi film. Magyarországon 1983. december 25-én vetítették le a televízióban. [1] Cselekmény [ szerkesztés] Háry János daljáték új alakban jelenik meg a televíziónézők számára a jól ismert alapfigurák megszületése óta. A bemutatásra kerülő rajzfilm jól példázza az animáció azon képességeit, hogy egy korábban kitalált mesét és hőseit hogyan lehet a mába újraálmodni.
Háry János (film, 1983) – Wikipédia
- MTVA Archívum | Háry János - rajzfilm
- Háry János ezentúl nagyfelbontásban fog lódítani - Hír - filmhu
- Kodály zoltán henry jános rajzfilm
- Használt aluminium gurulós állvány eladó
színes magyar animációs film, 1983, rendező: Richly Zsolt forgatókönyvíró: Marsall László, opreatőr: Bacsó Zoltán, zene: Kodály Zoltán, szinkronhangok: Szabó Gyula, Szabó Éva, Császár Angela, Haumann Péter, Balázs Péter, Gelley Kornél, ének: Mészöly Katalin, Sólyom-Nagy Sándor, Takács Klára, 65 perc, felújítás: 4K restaurált Miről szól? A Kodály daljátékát adaptáló rajzfilmben a vén obsitos anekdotái elevenednek meg.
A film vegyíti a grafikai és az animációs stílusokat. Az egyes jelenetekben az ornamentális, a karikaturisztikus és a realisztikus ábrázolási mód egyaránt megtalálható. A grafikai stílusok révén más és más jelleget öltenek az egyes szereplők: a falu idős lakói archaikus, a falubéli magyar fiatalok realisztikus–idealizált, a császári katonák és a bécsi udvari emberek karikaturisztikus–groteszk módon stilizáltak. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Ahogy Garay János Az obsitos című 1843-as elbeszélő költeménye megelőlegezte Petőfi 1844-es János vitézét, úgy Richly Zsolt Háry Jánosa is Jankovics Marcell János vitézének testvérfilmje. Ám míg Kukoricza Jancsi/János vitéz egy kamaszosan romantikus lelkületű figura, addig Háry János/Johannes Háry földhözragadtabb, tenyeres-talpasabb, profánabb. A két film alkotógárdája közt is számos átfedés van. Amíg a János vitéz háttereit Richly Zsolt tervezte, a Háry János animációs rendezője, azaz a filmbéli figuramozgások tervezője Jankovics Marcell volt.
Háry János – rajzfilm | Magyar Nemzet
Ugyancsak meghatározó eszköze a filmnek a zenéhez igazított mozgások sora, s ez nemcsak a rendszeresen látható táncjelenetekre értendő (amelyekhez úgynevezett rotoszkópos animációt használtak az alkotók: valódi táncosok mozgását rajzolták át kockáról-kockára), hanem a táncszerűen megkoreografált eseményekre is. Utóbbiak közé tartozik Lucifer betörésének fergeteges jelenetsora, vagy a bécsi udvari közeget bemutató montázs, melynek során óraszerkezet automatáiként vonulnak fel a szereplők. Nem véletlen, hogy máskor is játékfigurának vagy mechanikus bábunak tűnnek a karakterek: a Háry János groteszk, megmosolyogtató alakok gazdag panorámáját kínálja a lilás ruhát öltő, olykor lepkeként szálldosó Ebelasztin bárótól a barázdált arcú Krucifix generálison át a tömzsi Napóleonig. Főhősei azonban nem a bizarr teremtmények galériájába illenek, ők idealizált figurák, s nagyon is parázsló feszültségek halmozódnak a női szívek számára ellenállhatatlan Háry, a nagyabonyi menyasszony, Örzse és a királyi házból származó Mária Lujza szerelmi háromszögében.
A rendező Richly Zsolt (MTI Fotó) Tudtad? A Háry János című televíziós rajzfilm első televíziós sugárzásakor, 1983 karácsonyán még csak a magyar háztartásokban lévő televíziók nagyjából tíz százaléka volt színes készülék, azaz a nézők túlnyomó többsége fekete-fehérben látta a gazdag színvilágban pompázó filmet.
Minden korábbinál szebb minőségben elevenednek meg újra a nagyotmondó huszár kalandjai. Jankovics Marcell és Richly Zsolt animációs klasszikusa, a Háry János kalandjai felújított változatban mutatkozik be, ráadásul a hétvégén ingyenesen nézhetjük meg online. Háry János alakját Kodály Zoltán daljátéka tette országszerte ismerté. A magyar huszár mesébe illő kalandjaiból a Magyar Televízió megbízására Jankovics Marcell (animációs rendező) és Richly Zsolt (rendező és figuratervező) 1983-ban készített animációs filmet a legendás Pannónia Filmstúdió égisze alatt. A film zenéjét Kodály műve alapján Ferencsik János világhírű karmester szerezte. A szereplőknek a kor nagyjai, többek között Szabó Gyula, Balázs Péter, Császár Angéla és Haumann Péter kölcsönözték hangjukat. A 35 éves filmet az MTVA műhelyében újrascannelték és digitálisan retusálták, aminek eredményeként sokkal árnyaltabb és részletgazdagabb megjelenésű, Ultra HD felbontású verzió jött létre. A film felújítását az MMA és az NKA támogatta.